Fráter László 
(1887, Nagyvárad – 1958, Berettyóújfalu)
Berettyóújfalu fõszolgabírája, Bihar vármegye alispánja

Fráter László 1887-ben, Nagyváradon látta meg a napvilágot. Az ippi és érkeserûi Fráter család õsi birtoka a bihari Vértes és Érsemjén, a família több tagja szolgálta az 1000 éves vármegyét. Családfájukból (http://web.axelero.hu/bornemiszabela/  12. tábla) kiderül, az 1860-ban született Fráter Barnabás (Fráter László édesapja) volt a történeti Bihar vármegye utolsó alispánja (1910–19). 

Fráter László pályafutását 1908 decemberében kezdte meg a derecskei fõszolgabíróságnál mint közigazgatási gyakornok. Azután a vármegyei fõügyészi hivatalhoz került. Az elsõ világháború kitörése Nagyváradon érte, 1916-ban önként bevonult, az orosz fronton teljesített szolgálatot. Még abban az évben hadifogságba esett, ahonnan csak két év múlva térhetett haza. 1918-ban berettyóújfalui fõszolgabíró lett, 1926. március 17-én pedig a trianoni békediktátum által megcsonkított Bihar vármegye alispánjává választották meg. Székfoglalójában a következõképpen fogalmazta meg feladatát, a csonka megye lépéshátrányának leküzdését:

„A vármegye minden községe és minden becsületes polgára szellemi és anyagi jólétének  biztosítása, a mezõgazdasági kultúra magasabb színvonalra való fejlesztése, a vármegye út és vasút hálózatának kiépítése, a vármegyei közkórház felállítása...”

A feladatok megoldásához rögtön hozzá is kezdett: Fráter László alispánsága idején épült ki Berettyóújfalu megyeszékhellyé, nevéhez fûzõdik többek között a fõutca kikövezése, az új postaépület elkészülte, az ifjúság nevelése érdekében a leventeház (1927), a földmûvelés fejlesztésért pedig a téli gazdasági iskola építtetése (1928). A Gróf Tisza István Közkórház sorsát különösen szívén viselte: a források arról tanúskodnak, hogy az építkezés ügyeit a minisztériumnál személyesen intézte. A korabeli országos lapok példaértékûnek tartották Csonka Bihar fejlõdését, kiemelendõ eredményeként emlegették a leventeintézmény felvirágoztatását. Horthy Miklós kormányzó személyes látogatásával tisztelte meg településünket a leventeház és az elsõ világháborús hõsök emlékmûvének avatásakor. 

Fráter László 1934-ig töltötte be Bihar vármegye alispáni tisztjét, ekkor visszavonult felsége, Leszkay Gizella családjának házába Szentmártonba. A második bécsi döntés után Nagyváradon dolgozott. 1950 után a Leszkay-házba családokat költöztettek, majd téesz-irodát alakítottak ki benne. A Fráter házaspárnak egy kis szobát utaltak ki, ahonnan Újfaluba jártak dolgozni: a nyugalmazott alispán útkaparóként, felesége egy kertészetnél kapott munkát.

Dr. Fráter Lászlót 1958-ban súlyos betegség után az általa felépíttetett berettyóújfalui kórházban érte a halál.

2011-ben Berettyóújfalu Város Önkormányzata a felújított egykori vármegyeháza épületének nagytermét Fráter Lászlóról nevezte el. A június 4-én felavatott emléktáblán a névadó portrédombormûvét Kurucz Imre szobrászmûvész készítette.

Dr. Krajczárné Sándor Mária
muzeológus