Éljen a lelkesítõbb himnuszunk!

vissza...

2014.01.24, 08:19

A Magyar Kultúra Napja alkalmából 2014. január 21-én délután a Sinka István Városi Könyvtárban került sor Dr. Fazakas Gergely Tamás, a Debreceni Egyetem adjunktusának elõadására Siralmas imádság és nemzeti önszemlélet címmel.

A zsúfolásig megtelt teremben az érdeklõdõk kíváncsian hallgatták az elõadást, amely új megközelítésben vizsgálta a magyar himnusz elõzményeit, szövegét, grammatikáját, üzenetét, nemzeti önképét, illetve választ adott az egyre többeket foglalkoztató kérdésre: Miért szomorú nemzeti himnuszunk?

A himnusz minden nép számára saját nemzeti önképét tükrözi, ahogyan egy dalban ezt ki lehet fejezni. A magyar kultúra alapvetõ eleme a Himnusz, mely identitásalapú szemléletet, a magyarságtudat fontosságát, emberi tudatunk alakító hatását hordozza magán. Nemcsak a Kölcsey által megírt vers, hanem a Szózat, a székely himnusz és a Bánk Bán „Hazám, hazám, te mindenem” kezdetû éneke is nemzeti énekünknek tekinthetõ. Érdekes módon mindegyik szomorú, legalábbis annak tekintik.

Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be versét, amelyben az elmúlt évszázadok történelmi eseményeit írja le. A tragikus csapásokat sorolja fel, melyek a magyar népet sújtották. A borúra, a reménytelenségre, a nehéz idõkre utaló szavak hatására a vers nem lelkesítõ hangulatú. A keretes szerkezetben - az elsõ és utolsó strófában - egy kívülálló szólal fel, majd a második versszakban történik meg az azonosulás a közösséggel, ugyanis abban az idõben csak a pap szólíthatta meg az Istent, utána ösztökélte az embereket a közös könyörgésre. A sorok mögött halványan a kegyelem is megnyilvánul.

A mû zeneisége is hozzájárul a Himnuszt illetõ szomorú jelzõhöz. Feltehetõ a kérdés, csak a magyar himnusz ilyen búskomor? Természetesen a válasz nem, ugyanis több kelet-európai nép – pl. a cseh,és a lengyel - számára a saját himnusza a legelkeserítõbb. Eötvös Károly, Hankiss Elemér, Lukácsy Sándor és Csernus Imre is a mû szomorúságát hangsúlyozza. Sporteseményeken szívesebben énekelnének a sportolók egy derûsebb, bátorító dalt.

Az eredetileg verbunkosabb ütemekre íródott dallam Trianon után lett egyre lassabb és szomorúbb, melyen nemrég változtattak. A MOB kérésére kicsit visszatért az „élet” Himnuszunkba. 2013 szeptemberétõl a sporteseményeken már Erkel Ferenc szépunokája, Somogyváry Ákos karnagy vezényletével szimfonikus zenekarral játszott hangnemváltásos verzióját hallhatjuk gyorsabb, ütemesebb, lelkesítõbb hangszereléssel az elején megszólaló harangszóval. A kérdés továbbra is aktuális: Ettõl szerencsésebb lesz-e a magyar nép?

Az elõadás zárásaként az eredeti Erkel-féle kéziratban is feltüntetett harangszó bevonásával induló éneket hallgatták meg a jelenlévõk.

Faragó Melinda