Megjelent a Bihari Múzeum legújabb évkönyve

vissza...

2014.10.22, 15:14

A berettyóújfalui Bihari Múzeum megalapítása (1974) után két évvel látott napvilágot elsõ évkönyve, az azóta eltelt csaknem négy évtizedben pedig még nyolc kötet jelent meg, kisebb-nagyobb idõközönként. Leginkább a Bihari Múzeum gyûjtõterületérõl (a történeti Bihar vármegye napjainkban Magyarországra esõ részérõl) publikálja a természettudományi, régészeti, néprajzi, irodalomtörténeti, képzõmûvészeti témájú tanulmányokat, de Bihar vármegye ma országhatáron túli területére is kitekintettek az egyes kötetek néhány írás erejéig. A szerkesztõk fontosnak tartják a történeti, néprajzi források közlését is.

A Bihari Múzeum 40 éves jubileumára megjelent kötetben tizenegy tanulmány található részben már a bihari közönség elõtt is jól ismert szerzõktõl, de több fiatal kutató elsõ publikációja jelent meg az évkönyv lapjain.

Balázs Ádám egyetemi hallgató és dr. Dani János régész közös munkája a bronzkori kocsimodelleket (köztük két berettyóújfalui leletet és egy 2014-ben Bakonszegen talált töredéket) ismertetõ tanulmány.

Seres István visszatérõ szerzõje a Bihari Múzeum Évkönyvének. Ezúttal az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc Bihar vármegyei történetének érdekes epizódjáról, a Gázsy Imre mezõpeterdi birtokos által felállított lovas gerillacsapatról és annak egyik tagjáról, a berettyószentmártoni betyárról, Törzsök Laciról olvashatunk tanulmányában.

Egy fiatal kutató, Duró Ferenc „Faluváros”, avagy Berettyóújfalu kortárs percepciója a 20. század elsõ felében címû írásban korabeli képes levelezõlapok és kortársak visszaemlékezése alapján próbálja körülrajzolni, hogyan határozta meg Berettyóújfalutársadalma önmagát a múlt század elsõ felében.

A szûr tipikusan magyar viseleti ruhadarab, rátétes díszítése Biharból indult el. A Bihari Múzeum néprajzi gyûjteményében tizenegy ilyen szûr található. Tanulmányában ezeket vizsgálta Gyönyörûné Erdei Juditszûrrátét-készítõ népi iparmûvész, a népmûvészet ifjú mestere.

A Forrásközlés fejezetben két írás található: egy történelmi és egy néprajzi jellegû. A Bihari Múzeum az elsõ világháború kitörésének 100. évfordulója alkalmából rendezett kiállítást 2014-ben. A tárlat anyagainak összegyûjtése közben került elõ három, elsõ világháborút átélt bihari honvéd harctéri, illetve hadifogságban írt naplója. Az asszonyvásárai Pogány Imre, a berettyóújfalui Pozsár Bálint és a gáborjáni Székely László kéziratos naplói elsõ kézbõl tudósítanak az átélt történésekrõl. A Bihari Múzeum legifjabb munkatársa Csarkó Imre történész muzeológus ezeket közli munkájában. 2010-ben kerültek a múzeum gyûjteményében azok a 1939 és 1951 közötti kalendáriumok, amelyek lapjain naplószerû bejegyzéseket találunk. Szerzõjük, Jakab Vilma bihartordai háziasszony. A Sándor Mária által leközölt naplókból képet kapunk a falusi élet mozzanatairól, és kirajzolódik egy fiatalasszony érzékeny lelkivilága is. A feljegyzésekbõl megismerhetjük továbbá az 1944. évi frontátvonulás helyi eseményeit is.

Két irodalomtörténeti tanulmány található a múzeum legújabb évkönyvében: évtizedek óta rendszeres szerzõje kötetünknek Bakó Endre, aki ezúttal a biharugrai születésû íróról Szabó Pál Bihar-élménye címmel mutatja be az író, politikus kötõdését szülõmegyéjéhez. Az irodalomtörténész alapos kutatómunkával Szabó Pál bihari látogatásainak összefoglalását is elvégzi. A Bihari Múzeum új irodalmi muzeológusa, Szémánné Veres Gabriella pedig a sárrétudvari Költõ Nagy Imre eddig publikálatlan kéziratait vette nagyító alá.

Bencze Lászlóné dr. Mezõ Judit neve minden zeneszeretõ ember elõtt ismert Biharban: népdalgyûjtései a mai napig forrásként szolgálnak a népdalköröknek, népdalénekeseknek országos szinten is. Csonka megyénkben és a Sárréten több évtizedre terjedõ sokrétû néprajzi és közmûvelõdési munkáját Sándor Mária foglalta össze munkájában, amely a Muzeológia fejezet nyitó tanulmánya.

2013-ban volt látható a Bihari Múzeumban egy rendhagyó kiállítás, amely Dr. Sándor Mihályné Nagy Gabriella tanítónõnek állított emléket születésének 100. évfordulójának alkalmából. Az évkönyvben az önkéntes néprajzi gyûjtõ szerteágazó munkájának összegzését a kutató szakmai önéletrajzának közlésével két néprajzos muzeológus, I. Sándor Ildikó, és Sándor Mária adja.

20 éve, Kállai Irén intézményvezetõ, az általa elsõként szerkesztett Bihari Múzeum Évkönyvében élesztette újjá azt a kezdeti, de késõbb elhalt hagyományt, hogy a múzeum vezetõje összefoglalót ad az intézmény adott éveiben végzett tudományos, gyûjteményi és közmûvelõdési munkájáról, azok eredményeirõl. Az elmúlt három évben a Bihari Múzeum nagy változáson ment keresztül: 2013. január 1-jétõl a megalapítása óta Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága alá tartozó intézmény Berettyóújfalu Város Önkormányzata fenntartása alá került, és összevonták a vele egy épületben lévõ Sinka István Városi Könyvtárral. Kállai Irén, az összevont intézmény igazgatója a múzeum életében nagy mérföldkõnek számító változás kezdeti tapasztalatairól számol be összegzésében, amely az évkönyv utolsó tanulmánya is.

Az évkönyv a Letöltések menüpontban, vagy ide kattintva letölthetõ.

A Bihari Múzeum Évkönyve XVII–XIX.
Berettyóújfalu, 2014. 352 oldal

Szerkesztette: Sándor Mária
Felelõs kiadó: Bihari Múzeum és Sinka István Városi Könyvtár
Technikai szerkesztõ: Kósa Tibor

A kötet megjelenését támogatta:
Nemzeti Kulturális Alap Közgyûjtemények Kollégiuma,

Bihari Múzeumért Alapítvány,
Faragóné dr. Takács Katalin