Kádár vitéz lovas szobra

Berettyóújfalu központjában, a Szent István téren Kádár vitéz hõsi halálának évfordulóján, 2011. szeptember 23-án avatták fel a lovas szobrot, Györfi Lajos püspökladányi szobrászmûvész alkotását. (Kádár vitézrõl bõvebben itt olvashat)

Kádár vitéz bronzba öntött lovas szobra azt a pillanatot ábrázolja, mikor a híres, két karddal harcoló vitéz értesül a tatárok támadásáról. Az ellenséggel szembefordulva a gáton iszonyú erõs karjával szablyáját kifeszítve (nem támadó, bátor, védekezõ pózban) egyesül tekintete fiatal csõdör lovának tekintetével. Kezében Kemény János-féle harci szablya. Balján tokjában fejedelmének még ki nem húzott szablyája. A nyeregtakarón jobbról a családi címer (1651. február 16-án hõstetteiknek elismerésül apjával együtt kaptak a fejedelemtõl Gyulafehérvárott  címeres nemeslevelet és borosjenõi elõnevet). Kádár István ruházata a végvári vitézek csatában használt sodronyinge, nyakában az ellenségtõl zsákmányolt „Gorget” nyakvérttel. Vállán a korában használt, rangjához illõ farkasbõr kacagány, fején sodronyos vassapka, dísztollal. Arca, hatalmas harcsabajusza, elszánt szúrós tekintete szimbolizálja az egész kompozíciót átható belsõ feszülõ erõt, melyet évszázadokra hátrahagyott az utókornak.

Organikus földplasztika  – mely emlékeztet a bakonszegi hármas halomra – központi részén magasodik a tardonai vörösmárvány tömbökbõl készült talpazat, utalva a csata véres eseményeire, íveivel a malomgátat, elemeivel a csata helyszínét szimbolizálja.

Az apróbb kõelemek a szekerekre utalnak, melyekkel eltorlaszolták a gátat. A formai rend lehetõvé tette (lõcs, lánc, ponyva befaragásával, megfelelõ felület kialakításával), hogy tömören felvéssék a történelmi eseményeket és Kádár vitéz jeles dolgait. Idézve a balladából: „Fölemelé Kádár szemeit az égre, mondván: Uram Jézus, légy segítségemre!”