Zsinagóga

1903. július 15-én került sor a berettyóújfalui zsinagóga – amely a korábbi templom helyére épült – alapkövének letételére. Az ünnepség után, a helyi újságban, a Sárrétben megjelent tudósítás szerint az alapkõbe egy üvegbe zárt pergamen papírt helyeztek, amelyen a berettyóújfalui zsidó hitközség történetét szerepel. E szerint 1757-tõl élnek községünkben zsidók: ekkor telepedett le ugyanis Újfaluban Grósz Ferenc és Mózes, akik megalapítói voltak a késõbbi „nagy kiterjedésû és széles rokonságú Grósz, G. Nagy és Rosinger családnak”. 1806-ban már 30 zsidó család lakott Berettyóújfaluban és a környékbeliekkel egy anyahitközséget alkotva építettek templomot, melyet a lélekszám gyarapodásával többször nagyobbítottak.

A régi zsinagóga lebontását és az új felépítését 1903. június 14-én határozta el az izraelita hitközség, az épület megtervezésével Weiszmann Béla nagyváradi építészt bízta meg.

Az 1944-ben munkaszolgálatra és megsemmisítõ táborokba elhurcolt berettyóújfalui zsidó lakosokból nagyon kevesen tértek vissza a II. világháború után, pár éven belül azonban õk is elhagyták a települést. A zsinagóga épülete az állam tulajdonába került. Az ÁFÉSZ a templom mögött álló, Konrád József vaskereskedõ üzlettel egybeépített lakóházában alakított ki vasboltot, a zsinagóga pedig vasraktár funkcióját látta el a közelmúltig.

Az épület országos védett mûemlék.

1. A zsinagóga és környéke az 1930-as években

2. Az épület 2013-ban. Fotó: Szûcs Endre