A hónap műtárgya

2019. április

Kurucz Imre: Ülő nő (márvány). (Képzőművészeti gyűjtemény, leltári szám: V.88.7.1.)

Kurucz Imre szobrászművész 1946. november 13-án született Berettyóújfaluban. A budapesti és debreceni mesteriskolában gazdagította szakmai tudását. Művei: plakettek, érmék, domborművek, szobrok, hazai és külföldi közgyűjtőmenyékben megtalálhatók. Az alkotások anyaga kő, bronz, márvány.

Közel 60 köztéri alkotása látható az ország településein, ebből 25 Berettyóújfalu köztereit, épületeit gazdagítja (többek között Báthory Gábor szobra, 1956-os emlékmű és számos portrédombormű, amelyek közül a legutóbbit Makk Károly emlékére készítette).

Kurucz Imre 2019. április 14-én hunyt el szülővárosában.

Az Ülő nő c. alkotást édesanyjáról mintázta a művész 1987-ben.

2019. március

Révi korsó (Néprajzi gyűjtemény. Leltári szám: I.74.7.)

A paraszti háztartásban egykor az ivóvíz víz hordására (kútról, folyóról) és tárolására az agyagból készített korsó és kanta szolgált.

Biharban is igen kedvelték a messze földön híres révi kantát és korsót. A Bihar megyei Rév és a környező települések fazekasai a község határában található különleges agyagból készítették ezeket az edényeket. Ez, a Kárpát-medencében csak három helyen előforduló agyag lehetővé tette az edény falának vékonyra való kikorongolását, amely az égetés során fehér színűvé vált.

A mázatlan révi korsó igen népszerű volt az aratók körében is, hiszen az edény – főként, ha a hasáig a földbe ásták – a vizet a legnagyobb nyári melegben is hidegen tartotta.

A réviek jellegzetes fekete színnel festett archaikus, geometrikus díszítményeket alkalmaztak edényeiken. A korsóinak gyakori díszítménye elől a két „szem” motívuma.

A korsó és a kanta alakja hasonló, ám a kantának nyitott szája van, a korsó szájánál pedig rostély van. A korsó belsejében kis agyaggyöngyök védenek a vízkő lerakódásától, üres állapotban ezek csörögnek a víztároló edényben.

2019. február

Zilahy Lajos levele Nadányi Zoltánnak (1934. február 7.) (Irodalmi kézirat gyűjtemény. Leltári szám: VI.75.25.4)

A nagyszalontai születésű író, publicista, filmrendező jó barátságot ápolt Nadányi Zoltánnal. (Pl. Zilahy a Halálos tavasz c. regényéből rendezett filmet, amelynek népszerű, Karády Katalin által énekelt betétdalát, az Ez lett a vesztünk… címmel maga a rendező Nadányi-versekből állította össze.) A Bihari Múzeum is több Zilahy-levelet őriz, amelynek címzettje a „bihari trubadúr”.

1934 márciusától szerkesztette Zilahy Lajos a Magyarország című újságot, amely az első esténként megjelenő napilap volt az országban. Az 1934. február 7-én kelt levélben Zilahy írást kér Nadányitól, elsősorban „prózai költeményt”, fontos szempont, hogy „humoros legyen”. Az új szerkesztő szeretne már az első számban közölni Nadányi-írást. Nem ismeretes, mit reagált az akkor Berettyóújfaluban főlevéltárosként dolgozó költő a levélre. Mindenesetre az 1934. március 15-én megjelenő, a fennállásának 40. évfordulóját ünneplő lap 80 oldalas jubileumi számában, a szépirodalmi rovatban közölték Nadányi A halhatatlan c. versét, amelynek ihletője a berettyóújfalui Tardy György volt.

2019. január

Nagy Vince: Illusztráció Ady: Léda Párizsba készül c. verséhez, linómetszet, 1995 (Képzőművészeti gyűjtemény)

Nagy Vince (1939–2016) Gáborjánban született, Felnőtt éveit Debrecenben töltötte. Képzőművészeti tanulmányait a Debreceni Képzőművészeti Körben folytatta. Tanítómestere volt többek között veress Géza festőművész, Menyhárt József grafikus és festőművész, Bíró Lajos festőművész.

Halála után (2016) életművének jelentős része – több mint 1500 rajz, linómetszet, akvarell és olajfestmény – a Bihari Múzeum gyűjteményébe került.

Nagy Vince számos linómetszetet készített versillusztrációként, e munkájával a 100 éve elhunyt Ady Endre emléke előtt is tisztelgünk.

2018. december

Részlet Zádor Márton divatáruüzletének csomagolópapírjából (Általános Történeti Dokumentumok tára. Leltári szám: IV. 2009.61.)

Zádor Márton 1887-ben alapította meg divatáru-üzletét Berettyóújfaluban. Ez volt az első kirakattal rendelkező bolt településünkön, s hamarosan a térség legnagyobb üzletévé nőtte ki magát.

Az alapító 1932-es halála után, fia, Béla vette át az üzlet vezetését, akit a második világháborúban munkaszolgálatra hurcoltak, ahonnan nem tért vissza.

2018. november

A Magyar Királyi Téli Gazdasági Iskola (Berettyóújfalu) jelvénye. (Numizmatikai gyűjtemény. Leltári szám: IX.2013.20.)

A téli gazdasági iskola a két világháború közötti Magyarország jellegzetes oktatási intézménye a téli gazdasági iskola, ahol a gazdaifjak a téli hónapokban tanultak elméletet, tavasztól őszig pedig saját gazdaságukban dolgoztak, tanáraik felügyelete mellett. Berettyóújfaluban 1928 őszére készültek el a vasút és korabeli autóbusz-állomás közelében Werner Frigyes tervei alapján az iskola épületei. A kollégium a leventeház emeletén kapott helyet.

A jelvény leírása: két gabonakalász piros-fehér-zöld címerpajzsot fog közre tetején a Szent Koronával, a pajzson felirat: M. KIR. TÉLI GAZDASÁGI ISKOLA; hátán véset: BERETTYÓÚJFALU és 247-es szám. Valószínűleg gomblyukjelvény lehetett. Kiss Gézáné ajándékozta múzeumunk gyűjteményének.

2018. október

Erdélyi József verskézirata (Irodalmi kézirat gyűjtemény, leltári szám: VI.79.1.9)

A bihari születésű Erdélyi József (1896–1978) Baumgarten-díjas „népi költő”, „Petőfi huszadik századi utódja” verseinek kéziratát és több személyes használati eszközét is őrzi a Bihari Múzeum.

Versei a népköltészet egyszerűségét, könnyed verselését, világos szóképeit használták fel, néha szövegükben is egy-egy jólismert népdalra épültek.

Témái: a természet és a szerelem harmonikus egységét fejezik ki, amely a modern ember érzékenységével és nyugtalanságával ötvöződik.

2018. szeptember

Haranghy Jenő: Üvegmozaik terve a berettyóújfalui kórházba (Képzőművészeti gyűjtemény. Leltári szám: V.79.1.)

Haranghy Jenő grafikus-festőművész (1894, Debrecen –1951, Budapest) korának elismert alkotója volt. Több épületdíszítő műalkotás is fűződik a nevéhez (pl. a Debreceni Köztemető 1. sz. ravatalozó-termének üvegablakai).

aranghy első ilyen jellegű megbízatásai között szerepelt a Berettyó-újfaluban 1928 őszén megnyílt Gr. Tisza István Közkórház üvegmozaik képeinek elkészítése.

Az elkészült képek pontos számát nem ismerjük, egyes források 15 darabról beszélnek. Jelenleg 11 üvegmozaik látható a Gróf Tisza István Kórházban, és nincs köztük az, amelynek terve a Bihari Múzeumban található, és amely 1979-ben vásárlás útján került a gyűjteménybe.

2018. július

Csizmahúzó, fakutya (Néprajzi gyűjtemény. Leltári szám: I.78.90.)

Régen a legtöbb paraszti háztartásban fellelhető volt ez a fából készült eszköz, amelynek alakja egy kutyafejre emlékeztet. A csizma lehúzására szolgál oly módon, hogy annak sarkát beakasztották a fakutya erre kialakított végébe, a másik lábukkal megtámasztották a fakutyát, majd kihúzták a csizmából a lábukat. Ezt a csizmahúzót Nagykerekiben gyűjtötték 1978-ban.

2018. MÁJUS

Fényképész mesterlevél 1937-ből. (Történeti tárgyi gyűjtemény. Leltári szám: III.2000.32.)

Varga Zoltán 1937. november 11-én tette le a fényképészmesteri vizsgáját
a mesterlevél tanúsága szerint. A Varga Zoltán neves fényképész családban
született, édesapja, Varga Imre volt az első fényképész Berettyóújfaluban.

A Debreceni Kerületi Kereskedelmi és Iparkamara által kiadott mesterlevelet
több más dokumentummal együtt Varga Zoltán 1990-ben bekövetkezett
halála után lánya ajándékozta a Bihari Múzeumnak.

2018. ÁPRILIS

Miskolczy Károly főszolgabíró nyomtatott körlevele az áprilisi törvények után, Berettyóújfalu,1848. április 26.

(Leltári szám: IV.75.367.)

1848. április 11-én szentesítette V. Ferdinánd magyar király az ún. áprilisi törvényeket, melyek lerakták a polgári állam alapjait Magyarországon. A törvények általánosságban a március 15-ei 12 pont követeléseit valósították meg, ez alapján törvény született többek között a jobbágyfelszabadításról, az általános teherviselésről, felelős kormány megalakításáról, a sajtószabadságról, évenkénti országgyűlésről, de Batthyány Lajos, lemondásával fenyegetőzve kvázi „kizsarolta” például az önálló magyar hadügyi és pénzügyi irányítás létrehozását is. Az áprilisi törvények által liberális parlamentáris monarchia jöhetett létre, amely akkor már évtizedek óta a magyar ellenzék legfőbb törekvése volt.

Korábbi "hét műtárgyai":

2017. október 31.

A Váradi Biblia hasonmás kiadása a 19. századból (Általános történeti dokumentumok tára. Leltári szám: IV.2017.3.)

A Váradi Biblia volt Erdélyben ez az első teljes kiadású bibliafordítás. A nyomtatás előkészítése id. Köleséri Sámuel héber és a görög nyelvprofesszor nevéhez fűződik. A nyomtatást Szenczi Kertész Ábrahám vezetése alatt 1660-ban kezdték el, ám a törökök ostroma és győzelme miatt Kolozsvárott fejezték be a munkát.

A nagyváradi várat 1660-ben Ali pasa vezetésével foglalták el a törökök, a Váradi Bibliát és Szenczi Kertész Ábrahám nyomdagépeit azonban a hódítókkal kötött alku értelmében sikerült kimenekíteni az erődítményből. Szenczi Kertész Ábrahám testamentumából kiderül, hogy Ali pasa nem jószívűségből engedte meg a legyőzötteknek a Váradi Biblia elvitelét: ezer aranyat kapott érte. Érdekes módon a legyőzöttek kincseiket hátrahagyták, de a szentírást nem.

A kinyomtatott darabszámról viták folynak, valószínűleg 1500 példány nyomtatását fejezték be 1661-ben Kolozsváron. Jelenlegi tudomásunk szerint 42 könyvtárban több mint 70 példány maradt fenn, ám parókiákon és magánszemélyeknél is lehetnek további példányok, bizonyos álláspontok szerint 200 eredeti Váradi Biblia létezik ma is. A Váradi Biblia második kiadása 1805-ben, Magyarországon jelent meg.

2017. október 24.

Bőr bocskor (Néprajzi gyűjtemény. Leltári szám: I. 79.26.1–2.)

A bocskor egyetlen bőrdarabból szabott talpú és felső részű, sarkatlan, elöl kerek vagy hegyes orrú, szíjjal felköthető könnyű lábbeli, amely a talpat, a talp széleit és a lábujjakat védi.

A bocskor viselete a 19. sz. derekától a magyarság körében rohamosan háttérbe szorult. Viselése a szegénység jelképe lett, illetve bizonyos munkaalkalmakra (pl. aratás) szorítkozott.

Az Arany János Vörös Rébék c. balladájában megjelenő bocskort a címszereplő öregasszony – a falu boszorkánya – addig főzte, míg össze nem hozta egy csapodár leánnyal. Az ősi szerelmi varázslás alapja a hit, hogy ha valaki birtokába jut egy olyan tárgynak vagy anyagnak, amely a másikkal testi kapcsolatban állt, akkor ezzel varázserőt nyer az illető személye felett. Tehát ha a lány a legény kapcáját (bocskorát) megszerzi és megfőzi, akkor őt magát is magához láncolja.

A Bihari Múzeumban található bocskort Körösszakálból került a gyűjteménybe 1979-ben, valószínűleg román viselet része lehetett.

2017. október 9.

Nadányi Zoltán: Tűz c. versénet kézirata. (Irodalmi kéziratok gyűjteménye. Leltári szám: VI. 75.65.)

Nadányi Zoltán Tűz c. versének sorai ismerősen csenghetnek a régi filmek kedvelőinek. A Halálos tavasz betétdalát Karády Katalin énekelte. Zilahy Lajos író azonos című regényéből készített filmet, ám az elkészült zene szövege nem nyerte el a tetszését. A legenda szerint ekkor vette kézbe Nadányi verseskötetét, és két költeményből (a Tűz és az Ezüsthálóval foglak) készítette el a szöveget. Ám a film stáblistájában nem találjuk a bihari trubadúr nevét: Nadányi kérésére nem írták ki – így tiltakozott Zilahy átalakítása ellen.

2017. október 8.

Móré Mihály: Nadányi Zoltán portréja (Képzőművészeti gyűjtemény. Leltári szám: V.92.52.)

125 éve, 1892. október 9-én született Nadányi Zoltán író, költő. Pályáját Biharország „fővárosában” kezdte, 13 éves volt, mikor megjelent a verse a Nagyvárad c. lapban, később három kötete látott itt napvilágot. Trianon után a család bakonszegi birtokán és Budapest között ingázott, majd Nadányit Berettyóújfaluba nevezték ki Bihar vármegye főlevéltárosának. Országos lapokban is jelennek meg írásai, szoros barátságot ápolt többek között Kosztolányi Dezsővel.

Elsősorban szerelmes verseiről ismert: az utókor méltán nevezi őt a „bihari trubadúr”-nak. Költeményeiben, valamint a Bihar c. hetilapban megjelent tárcáiban hű képet a két világháború közötti Berettyóújfaluról. 1955-ben hunyt el Budapesten.

Kéziratainak egy részét a Bihari Múzeum őrzi.

Képünkön Móré Mihály, debreceni grafikus, festőművész Nadányit megörökítő, fénykép után készített alkotását mutatjuk be.

2017. szeptember 29.

Kárpáti Gusztáv: Páll-tanya. Olaj. 1989. (Képzőművészeti gyűjtemény. Leltári szám: V.89.1.)

Kárpáti Gusztáv (1941–2013) festőművész Ózdon született. Festői tanulmányait is itt kezdte, majd a Képzőművészeti Főiskolán végezte. Mestereinek Barcsay Jenőt és Ficzere Lászlót tekintette. Berettyóújfaluban talált második otthonra, ahol családot alapított.

Önálló festői stílusa megszületésében meghatározó volt Biharországföldje, az itt élő emberek. Kialakította sajátos, jellegzetes formarendszerét, gazdag színvilágát. Asszociatív tevékenységével tájképbe festette örömét, szomorúságát – sajátos alkotói formában. Expresszíven, hol elomlóan, lágy líraisággal folynak össze színei számtalan játékosan ölelkezve, hol drámai erejű színfoltokkal keményen ítélkezik.

2017. szeptember 22.

Sulyok (Néprajzi gyűjtemény. Leltári szám: I. 74.44.1)

A sulyok mosásnál használt, fából faragott, nyeles eszköz, amellyel a kilúgozott vásznat az asszonyok folyóvízben, tóban általában mosószékre fektetve sulykolták, csapkodták. Gyakran a legények készítették választottjuknak szerelmi ajándékként. A Bihari Múzeum 1974-ben gyűjtött sulyka a felirat szerint 1873-ban készült, és Tóth B. Julianna használta.

Arany János balladahőse, Ágnes asszony megbomlott elmével mossa a patakban az általa még mindig vérfoltosnak látott lepedőjét:

„Holdvilágos éjjelenkint,
Mikor a víz fodra csillog,
Maradozó csattanással,
Fehér sulkya messze villog.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.”

2017. szeptember 14.

Kürthy Sándor: Herpály, Csonka torony. Ceruzarajz. (Képzőművészeti gyűjtemény, leltári szám: V.83.3.6.)

Kürthy Sándor festőművész 1921-ben született Berettyóújfaluban.
Magániskolákban végezte képzőművészeti tanulmányait, hamar
az elvontabb festészet felé terelődött. 1964-ben Budapesten
rendezték meg első kiállítását, a fővárosban hosszú idő után ez volt
az első absztrakt tárlat.

Kürthy Sándor herpályi csonka tornyot megörökítő ceruzarajza
egy húszdarabos sorozat része, melyet a művész 1981 nyarán
készített.

Kürthy Sándor festőművészt szülővárosa 2004-ben választotta díszpolgárrá, egy év múlva elhunyt. 2005. április 29-én kísérték utolsó útjára Budapesten.

2017. szeptember 7.

200 forintos pénzérme, 1994 (Numizmatikai gyűjtemény. Leltári szám: IX.99.14.)

Az első kétszáz forintos érméket 1992-ben verték,
ezüstöt is tartalmaztak. 1998-ból vonták ki
a forgalomból, mert értéke meghaladta a címlet
értékét. A pletyka szerint az 1992-ben kibocsátott
érmék a későbbieknél nagyobb mennyiségben
tartalmaztak mezüstöt, de ez minden bizonnyal
nem így van. Minden évjáratú érme 6 grammnyi
ezüstöt tartalmaz. További érdekesség, hogy az
első példányokat a British Royal Mintben (Brit
Királyi Pénzverde) verték, később a pénzverés folyamata már Magyarországon zajlott. Ezek ellenére a korábban készült kétszázasok érik ma a legkevesebbet, az utolsó két év érméi pedig a legtöbbet (mivel ezek nem is kerültek forgalomba), akár több tízezer forintot is elkérnek érte. A gyűjteményünkben található kétszázas 1994-es évjáratú; ebben az évben módosították a hátlapi éremképet, Deák Ferenc arcképe került rá.

2017. augusztus 31.

Filmplakát (Általános történeti dokumentumok tára. Leltári szám: IV.2017.2.1.)

Makk Károly a filmek iránti szenvedélyét Berettyóújfalu levegőjével,
édesapja mozijában szívta magába. Első filmje, a Liliomfi (legelső
rendezése, az Úttörők nem maradt fent) ma is klasszikus alkotásnak
számít. A nagyváradi születésű szerző, Szigligeti Ede önéletrajzi
ihletésű, azonos című komédiáját vitte celluloidra, bihari tájakról
(Szigligeti művében a fogadó Mezőtelegden van) a Balaton partjára
helyezve át a cselekményt.

Az 1954-es habkönnyű vígjáték olyan, már akkor is ismert neveket
vonultat fel, mint Darvas Iván, Ruttkai Éva, Krencsey Marianne és
a balamazújvárosi születésű Soós Imre. A mellékszerepekben sem akárkiket láthatunk, többek között Pécsi Sándor, Dajka Margit, Garas Dezső alakítása is emlékezetes pillanatokat jelent.

2017. augusztus 23.

Mélytányér a Lisztes szálló étterméből (Történeti tárgyi gyűjtemény. Leltári szám: III. 2002.16.1.)

Lisztes Imre (1843–1909) Berettyóújfalu központjában a gróf Eszterházyaktól vette árendába a Kőpince nevezetű korcsmát, melynek helyére később egyszintes vendéglőt épített. Halála után az üzletet fia, Lisztes Lajos (1883–1946) vette át, majd korszerűsítette, átépítette, emeletes szállót és éttermet alakított ki a mai Szent István téren, a mozival szemben.

AZ 1926 nyarán megnyitott új szálló földszintjén kibővítették az éttermet is, amely az újfaluiak kedvelt találkozóhelye volt. A tulajdonos Karlsbadban (a mai Karlovy Vary) gyárttatott Lisztes étterem felirattal ellátott 200 darabos porcelán étkészletet, amelynek két darabja a Bihari Múzeum állandó kiállításában megtekinthető az étterem és a szálló több egykori eszközével együtt.

A tárgyakat a tulajdonos leánya – aki édesapja halála után, 1946-tól az épület államosításáig vezette az üzletet –, Debreczeni Józsefné Lisztes Anna ajándékozta a múzeumnak 2001-ben.

2017. augusztus 16.

B. Hajdú László: Emléklap-kollázs II. János Pál pápa magyarországi látogatása tiszteletére (Képzőművészeti gyűjtemény. Leltári szám: V. 2000.17.)

A római katolikus egyház 264. vezetője, II. János Pál – a pápák közül elsőként –
hivatalos látogatás során első ízben 1991. augusztus 16–20. között járt
Magyarországon. A Szentatya a négy nap alatt öt helyszínen (Esztergom,
Pécs, Szombathely, Máriapócs, Budapest) tartott szentmisét, továbbá ökomenikus
istentiszteletet Debrecenben. Találkozott többek között magyar fiatalokkal
a Népstadionban, betegekkel a budapesti Bazilikában, valamint a tudomány
és a művészet képviselőivel is.

A Bihari Múzeum gyűjteményében őrzött, II. János Pál pápa első magyarországi
látogatása alkalmából készült színes nyomat B. Hajdú István festőművész
(1926–1998) alkotása.

2017. augusztus 11.

Téglavető (Néprajzi gyűjtemény. Leltári szám: I. 81.12.)

Ezt a fakeretet, amely egy fedeletlen dobozkára hasonlít,
vályogtégla készítésére használták.

Az alföldi népi építkezésben elterjedt vályogtégla
elkészítéséhez a földet a település határában lévő
vályogvető gödrökből termelték ki. A gyökerektől
megtisztított földet eláztatták vízzel. Az így kapott
sarat kapával, taposással összevágták, és bekeverték
szalmatörekkel. A betörekelt sarat félnapos érlelés
után beletömték, belesimították a vályogvető formába,
majd kifordították, és hagyták száradni. Az így elkészített
vályogtéglákat kúpokba helyezve tárolták a felhasználásig.

A múzeum téglavetőjét Toldon használták, 1981-ben a honismereti tábor résztvevői gyűjtötték.

2017. július 28.

Futballkupa (Történeti tárgyi gyűjtemény. Leltári szám: III. 2002.54.2.)

1947-ben Berettyóújfaluban játszott az osztrák Ostbahn Wien labdarúgó
csapata. Az 1921-ben, vasutasok által alapított klub székhelye Bécs
XI. kerületében, Simmeringben található. Napjainkban "SC Ostbahn XI"
néven működik, és a osztrák regionális bajnokság keleti csoportjában
szerepelnek. A kupát a BUSE kapta a nyugatról érkezett futballcsapattól,
melyen szerepel az egyesület akkori elnevezése (ESV Ostbahn Wien),
valamint ittjártuk időpontja is, "Ostern, 1947", vagyis 1947 húsvétja.
Érdekesség továbbá, hogy a csapatnak jelenleg több magyar játékosa is van.

2017. július 13.

Mozfilmreklám. Rita, a vadnyugat "réme". Színes, szélesvásznú zenés olasz filmvígjáték. Készült: 1967. (Általános Történeti Dokumentumok gyűjteménye, IV.2009.63.34.)

50 éve, 1967-ben vetítették a mozikban a "Rita, a vadnyugat réme"
című olasz western-vígjátékot, ami keveréke a musicalnek,
a spagetti-westernek, valamint az NSZK-indiánfilmek paródiájának.
A Rita Pavone által megformált címszereplő "szabadidejében"
bűnözőket üldöz, és az általuk ellopott aranyat egy barlangba rejti el,
amit majd terve szerint megsemmisít, hogy elpusztítsa minden baj
legfőbb forrását: a pénzt. Egy napon csatlakozik hozzá egy bizonyos
Black Star, akit nem más alakított, mint Terrence Hill, aki ehhez
a filmhez vette fel művésznevét.

A mozifilmreklámot Szabó Géza, egykori berettyóújfalui mozigépész ajándékozta múzeumunknak.

2017. július 5.

Üvegnegatív: a zsákai templom harangja „hadba vonul”. (Fotótár, Barcsay-fotóarchívum. Nyilvántartási szám: Gy. N. 866/7)

Ahogyan a történelem során az ágyú szerepe nőtt a harcászatban,
a nyersanyagául szolgáló bronzhoz számos esetben harangok
beolvasztásával igyekeztek hozzájutni. Magyarországon e célból
már 1538-ban SzapolyaiJános több harangot akasztatott le
a tornyokból a Barcaságban. Az 1848-49-es szabadságharc
idején a magyar kormány kéréssel fordult az egyházakhoz,
hogy a nélkülözhető harangjaikat adják át a hazának.

Az első világháborúban 1915-ben született az első miniszteri körirat,
amelyben kérik az egyházaktól a harangokról való lemondást hadi
célokra. 1917-ben már a beszolgáltatás kötelezővé vált: alóla csak
a „történelmi és műemléki beccsel” bíró harangok mentesülhettek.

A települések lakosai mindenütt szalagokkal, virágokkal díszítették hadba vonuló harangjaikat, és ünnepség keretében kísérték újjászületéseükhöz vezető útjukra.

Zsákán Barcsay Károly tartotta a búcsúbeszédet a harangok felett 1917. július 5-én. Az ünnepélyes pillanatot amatőr fényképész fia, a későbbi járásbírósági elnök, id. Barcsay László örökítette meg. Az üvegnegatívon megmaradt felvétel a Barcsay-fotóarchívum részeként került a Bihari Múzeum gyűjteményébe.

2017. június 29.

Aratókorsó (Néprajzi gyűjtemény. Leltári szám: I.75.32.1.)

Hagyományosan Péter-Pál napján (június 29.) kezdődött meg az aratás.
Biharban egykor a férfiak kaszával arattak, az asszonyok haladtak utánuk,
és sarló segítségével „markot szedtek”. Rendszerint hajnalban kezdték
a munkát, és naplementéig dolgoztak a mezőn. A nyári melegben különösen
fontos volt az ivóvíz-pótlás: a vizet cserépkorsóban vitték magukkal a határba.
A korsó fülén lévő nyíláson, a „csecsen” keresztül lehetett inni, az edény
szájánál lévő rostély megakadályozta a békák, siklók vízbe kerülését. A korsó
belsejébe a fazekasok égetés előtt kis kerámiagolyócskákat tettek, ami megelőzte a vízkő lerakódását az edény falára.

A Bihari Múzeum egyik aratókorsóját mezőtúri fazekasok készítették.

2017. június 23.

Női cipő (Történeti tárgyi gyűjtemény.
Leltári szám: III. 2002.42.1–2.)

Ezt a fekete színű hegyesorrú női cipőt kézzel varrott,
lakkbőr, bőrtalppal, ú.n. rakott sarokkal, fekete csont
csattal Pottondy István cipész készítette Budapesten
a 20. század első felében. A múzeum gyűjteményébe
2002-ben került. ifj. Dr. Barcsay László közvetítésével.

2017. június 14.

Berettyóújfalu strandja, képes levelezőlap. M. Kir. Dohányáruda kiadása 1930-as (Általános Történeti Dokumentumok gyűjtemény. Leltári szám: IV.90.154.)

1927. június 14-én nyílt meg Berettyóújfalu első strandfürdője
az akkor még épülőfélben lévő leventeház mellett. Ez a strand egy
10x25 méteres úszómedencéből állt. A korabeli újságcikkek részletezik
a nemek szerinti időbeosztást is, ugyanis nem mindenki fürödhetett
minden nap minden szakában a medencében: hétfőn és pénteken
délelőtt, illetve szerdán délután csak a hölgyek léphettek be a strand
területére. A vasárnap volt a férfiaké: délelőtt a leventék fürdőzhettek,
délután pedig már minden férfi. A többi napon volt csak „közös”
a strand. (A délelőtti időszak reggel 5 órától 13 óráig, a délutáni pedig
1-től este 9-ig. 1927-ben egy jegy 50 fillérbe került, azok a vendégek,
<span