Vass Jenő

(1842–1883)

A berettyóújfalui „elsők” rekordere

Vass Jenő 1842. december 6-án született Debrecenben. Szülei Nagybessenyői Vass Benjámin és Bélyei Erzsébet. Tanulmányait a debreceni református főgimnáziumban végezte, gyakorlati éveit gyógyszerész segédként – a német nyelv elsajátítása céljából – Késmárkon töltötte, oklevelét Budapesten szerezte. 23 éves korában került Berettyóújfaluba, amikor 1866-ban feleségül vette néhai Sárréti (Kalivoda) János gyógyszerész leányát, Vilmát, és átvette az itteni gyógyszerészetet.

A „Sárréti takarékpénztár-egylet”

1870-ben kezdte el szervezni Berettyóújfaluban a „Sárréti takarékpénztár-egyletet”, amelynek alapszabálya szerint célja „a kevésbé vagyonos néposztálynak megtakarított tőkéjük biztos eltételére, kamatoztatására és szaporítására alkalmat nyújtani, s ezáltal a munkásság és takarékosság szellemét bennök felébreszteni.” A társulatot Vass Jenő 1973-ig alelnökként, később igazgató-titkárként szolgálta.

Berettyóújfalu első hetilapja

Vass Jenő Berettyóújfalu sajtótörténetének is kiemelkedő alakja, hiszen ő indította el az első helyben kiadott lapot. 1874 végétől jelent meg a Bihar Községi Értesítő c. hetilap egy éven keresztül. 1875 karácsonyán látott napvilágot a Sárrét mutatványszáma, amely aztán a szerkesztő haláláig, 1883-ig adott hírt hetente a nagyvilág híreiről és a helyi eseményekről. A lapnak nem csak a tájékoztatás volt a célja, hanem – ahogy azt a szerkesztő az alcímben is megjelölte – a „nép-nevelési érdekek előmozdításának közlönye” volt. Rendszeresen megjelentek hasábjain szépirodalmi írások, illetve ismeretterjesztő cikkek. Több ízben publikált a lapba pl. O’sváth Pál sárréti csendbiztos is. A lapokat kezdetben Goldstein Mór nyomdája adta ki Berettyóújfaluban. Vass Jenő 1877 végén átvette a vállalkozást, és a „Sárrét könyv- és műnyomdája” néven üzemeltette tovább.

A folyóirat mellett szintén Vass Jenő adta ki a Falusi Könyvtár sorozat szépirodalmi füzeteit, azzal a megfontolással, „hogy olcsó, tanulságos és mulattató olvasmányt nyújtson a népnek.”

A nőegylet

1874-ben létrehozta Berettyóújfaluban a Sárréti Jótékony Nőegyletet, amelynek titkári feladatait látta el. Az egylet hozta létre az óvodát, és rendszeresen juttatott adományokat a község és a környékbeli települések szegény sorsú lakóinak.

Berettyóújfalu első óvodája

1877 áprilisában két jótékonysági bálnak is helyszíne volt Berettyóújfalu községházájának nagyterme: Mindkettőt a helyi „kisdedóvó” felállítása érdekében szervezte a Sárréti Jótékony Nőegylet. A „polgári bál” és a „közvacsorával egybekötött házias tánczvigalom” is nagy sikert aratott a környék lakossága körében, így a bál bevételeinek köszönhetően még ugyanazon év novemberében elindulhatott Berettyóújfalu első óvodája.

A Bessenyei-emlékbizottság

A felvilágosodás kori költő, filozófus, Bessenyei György pusztakovácsi birtokán (ma Bakonszeg) élt utolsó 16 évében, és végakarata szerint házának kertjében temették el 1811-ben. A Magyar Tudományos Akadémia már 1872-ben elhatározta Bessenyei sírjának felkutatását és megjelölését, ám nem ismerjük a további előrehaladást ez ügyben. Bizonyára nem sok eredménye lehetett a kezdeményezésnek, ugyanis Vass Jenő indítványára 1878 januárjában sor került Berettyóújfaluban a Bessenyei-emlékbizottság alakuló ülésére. A bizottság célul tűzte ki a „bihari remete” emlékművének létrehozását. Munkálkodásukat 1883. június 10-én koronázta teljes siker: az időközben azonosított (és a Berettyó áradásától tartva 30 méterrel arrébb helyezett) sírhely emlékkövének ünnepélyes felavatására ekkor került sor neves vendégek részvétele mellett. Jelen volt többek között Rómer Flóris apátkanonok, aki az Akadémiát, illetve Gyulai Pál, aki a Kisfaludy Társaságot képviselte. Az országos híradások mind kiemelik Vass Jenő vitathatatlan szerepét Bessenyei sírjának megjelölésében.

A fiatal gyógyszerész a Bessenyei-emlékünnepség idején már beteg volt. Alig egy hónap múlva, július 24-én életének 41. esztendejében adta fel teste a „gümőkór” (tbc) ellen a harcot. Településünkön, feltehetőleg az 1881-ben, 16 hónaposan elhunyt egyetlen kisfia, Béla mellé helyezték örök nyugalomra. Özvegye 1936-ban bekövetkezett haláláig élt Berettyóújfaluban.

Településünkön Vass Jenő nevét napjainkban utca és az óvodákból létrejött intézmény is őrzi.

Sándor Mária

 A Sárrét első számának fejléce (1875)

Vass Jenő gyászjelentése (Országos Széchényi Könyvtár kisnyomtatvány-tára)

Az írás rövidített változata megjelent a Bihari Hírlap 2017. áprilisi számában.

Felhasznált források

Emlékbeszéd Nagybessenyői Vass Jenő gyógyszerész felett. Tartotta Tamássy Géza berettyóújfalui gyógyszerész a „debreczen-biharmegyei gyógyszerésztestület” közgyűlésén, Nagyváradon 1885. április 18-án. In: Gyógyszerészi Közlöny. 1. évf. 14. szám Bp. 1885. jún. 27. 166–167.

Az Országos Széchényi Könyvtár gyászjelentés-gyűjteménye

A berettyóújfalui református egyházközség anyakönyvei.

A Biharmegyei Községi Értesítő lapszámai (1874–1875)

A Sárrét lapszámai (1875–1881)

Egyéb napilapok, hetilapok